|
Témaindító hozzászólás
|
2016.02.22. 20:39 - |
Az elmúlt 10 év során épült fel és vált a város legnépszerűbb Industrial/Goth klubbjává. Rengeteg halandó jár ide a nyájból, szokatlan külsejük pedig kiváló lehetőségeket biztosítanak az élőholt lét hátrányaival jobban megáldott vértestvéreknek. Feltéve, hogy nem félnek a konfrontációtól a tulajdonossal, kit csak Ragnarök néven, félve emlegetnek, akik már megismerték a haragját.
Hangulatkeltő videó |
[79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
- Fel lehet venni farmert, turabakancsot, és egy polót is Dominic. - felelm, és csalódottan megrázom a fejem.
Mikor Bisek felhívja a figyelmemet az ismeretlen egy darabig pásztázom, majd felmordulok. - Valóban különös alak. Egy pillanat. - mondom, és lassan, a tömeget kihasználva az ismeretlen háta mögé lopózom, hogy kihallgathassam, miről is van szó, illetve, ha kell megvédhessem Dorothyt. |
-Kissé elüt a célközönségtől az ott nem? - Szólalok meg kikerülve minden további beszélgetést és udvariassági gesztust. Valahol félutat célzom meg az alak és a legközelebbi kijárat között úgy indulok meg a tömegen át. - Igazán érdekes nem gondolják?- Vetem még oda félig a vállam fölött visszaszólva. ( 1 vp-t költök +1p gyorsaságra ) Rossz érzésem van a fickóval kapcsolatban. Kissé meggyorsítom a lépteimet, hogy jó pozícióba kerülhessek ha kezdeni kéne a fickóval valamit. |
Dominic harsányan felkacag és két kesztyűs kezével megfogja öltönyét mellkasán.
-Még hogy én a csatornában?! MacFinnigenh... ez egy Armani. |
Egy darabig méregetem az eddig csendben lévő nosferatut, hogy eldöntsem, mit reagáljak erre, majd barátságosan elvigyorodok. - Szimpatikus nekem mister Bisek. Lényegretörően fogalmaz, nem pedig kerülgeti a témát, mint légy a forró kását. Mindig is az volt a véleményem, hogy a nosferatukban több józan ész szorult, mint az összes többi klánba. Persze ezt el ne mondja Ragnaröknek, mert még a végén megsértődik, ugye, Dominic? - közben barátságosan közelebb lépek Bisekhez. - Amúgy ne haragudjon, hogy még nem mutakoztam be, Dereck MacFinnigenh vagyok, a város ostorozója. Igazán örülnék, ha valamikor elbeszélgethetnénk, tudja a kötelező rutin eljárás, ha valaki új érkezik hozzánk, remélem nem veszi sértésnek. - aztán visszafordulok Dominic fele. - Nos igen, már godolkodtam rajta. Esetleg a te nevedet is felírhatom a listámra, Dominic? Biztos jót tenne a szavazat szerzésben, ha azzal kampányolhatnál, hogy személyesen tisztítottad meg a csatornákat a niktukutól. |
-Igaz is... az üzlet ráér, komolyabb probléma az állítólagos niktuku, ami a csatornákat rójja. A Vikomt úr Dereket bízta meg egy alkalmas csapat felállítására... -Dominic csupa olyan dologról beszél, amit már mindketten tudtok, úgy tűnik szereti a száját járatni, de ez egy hárpiánál nem is meglepő dolog.
Dorothy huncut tánccal éppen becserkész egy csinos fiatal lányt. A fogaival már a nyakát karcolgatja, de még csak játszadozik vele. Bisek, neked a szemed megakad egy gigantikus méretű négeren, aki öltönyben és napszemüvegben vág át a szórakozóhelyen. Magát a fickót annyira nem nehéz kiszúrni, hiszen két fejjel legalább mindenki fölé magasodik, de ahogy elhalad észreveszed a szemüveg mögött világító tekintetét. És nagyon határozottan halad, egy bizonyos irányba. Mindeközben a zene lágyabbra vált, olyanra ahol a párocskák összebújhatnak és egymás szájába dughatják a nyelvüket. Dorothy is épp így tesz a kiszemelt zsákmánnyal, egészen addig amíg a monstrum mögé nem ér. Szinte szelíden teszi a vállára a kezét, majd ahogy a lány megfordul lapockájára simítja lapát kezét, míg jobbját oly módon emeli fel, mintha keringőzni kívánna vele. Beszélgetni kezdenek, de csak a lány szájának mozgását látod.
 |
Teljesen el voltam foglalva a hely felmérésével. Miután kicsit túltettem magam a tömegen, felmértem merre érdemes menekülni ha beütne a gebasz, merre vannak fedezékek, búvóhelyek. Bármikor jól jöhet egy kis helyismeret. A bárpultosra csak egy intést pazarolok azzal, h ogy nem kérek semmit, rámutatva az arcomra mintha csak a sminkemet félteném. Felesleges lenne beszélnem ebben a zajban.
Hirtelen támadt társaságomra is figyelek azért, igyekszem követni a beszélgetés menetét, de csak alap politika, semmi különösebb érdekes nem hangzik el. Egymás fülét rágják. De csak, hogy ne tűnjek teljesen érdektelennek, azért közbeszólok.
-Tulajdonképpen velem példálózni jelen esetben felesleges, hiszen a nosferatuk többsége amúgy sem rabja az exhibicionizmusnak mint más vértestvéreink. - Vetek itt egy oldalpillantást Dominic felé kifejezve kissé a nemtetszésem .- Nade ha jól értem itt alapvetően nem is igazából a támogatás mintsem inkább ugyebár az ellenjutalmazás a kérdés. Ha jól értettem kedves Dereck, az alapvető, "az erősebb kutya baszik" mentalitást képviseli. Ha nem bánja Mr Steward próbálok egy kicsit tolmácsolni önök között. Mivel Sheriffé az válik akit az új herceg kinevez, ezálltal nem is feltétlenül a legerősebb vértestvér kerü oda, pedig azért kifejezetten ez lenne az előnyös. Persze az erő relatív fogalom, de tegyük fel biztosítja Dereck számára azt a hátteret, amire szüksége van ahoz, hogy ne csak elnyerje, hanem ki is érdemelje ezt a tisztséget. Biztosan csábító lenne a számára egy lehetőség, hogy bebizonyítsa, hogy igenis ő a legalkalmasabb a feladatra. De persze beszélni mindenki tud, ő pedig a tettek embere. És szerintem a kiérdemelt helyét jobban megbecsüné mintsem ha csak kinevezik. S hát mint Ganrel gyermeke... Mihez is kezdene birtokkal, nyájjal, befolyással. Ahoz az ő vére túl nyughatatlan s képtelen lenne kihasznáni azokat.
-Viszont lassan ha befejezik a bájcsevelyt igazán rátérhetnénk a látogatásunk céljára. Így csak telik az este s gondolom nem kell mondanom önnek, Mr Steward.... |
Ezeken a szavakon felvonom a szemöldökömet. - Elég érdekes módja a jóviszony kiépítésének a zsarolás, kedves Dominic. Én, bár nem értek a finom szavakhoz, ellentétben veled, de ha neked vólnék, inkább apróbb gesztusokkal, ajándékokkal próbálnám elnyerni a másikat. De, mint mondtam, nem értek az úri szavakhoz - mikor megkérdi, hogy mit szeretnék, csendben pipázom egy-két pillanatig, mintha gondolkodnék, majd folytatom, lassan és megfontoltan. - A seriff kezdetnek jól hangzik, de már mások is mondták, hogy el tudnának képzelni ebben a pozícióban, különösen, ha a jelenlegi előrébb lépene. Persze lehetne mást is bedobni, birtokokkal, befolyásos pozíciókkal, meg mit tudom én, mivel szokta a Herceg jutalmazni azokat, akik a pozícióba segítették. Ami meg ezt a helyet illeti - nézek körül - nos Ragnarök irányítása alatt szerintem sokkal jobb kézben van, mintha az enyémben lenne. Én kicsit régimódibb vagyok ehhez. |
Dereck szavai nyomán szélesen elmosolyodik.
-A félelmetes arcomat másnak tartogatom... Bármilyen hihetetlen próbálok jó kapcsolatot ápolni veled, ugyanis terveim szerint a jövőben még fogunk együtt dolgozni, mint Herceg és seriff. És amit az imént ajánlottam neked egy kisebb birodalom, mit Ragnarök épített fel az én anyagi támogatásommal. Nézz körül. Nem sok hely van, ahol egy nosferatu csak így megjelenhet a bárpultnál. Már megbocsásd, Bisek. -biccent a mellette álló férfi felé. -De ha már nyílt lapokkal játszunk, mégis miféle ajánlat volna tetszetős a számodra? |
Atyaian elmosolyodok rá, mint mikor egy felnőt mulat egy rakoncátlan gyerek viselkedésén. Arra ügyelek, hogy ne nézzek a szemébe. Ismerem a ventrue trükköket. - Dominic, Dominic, Dominic. Komolyan arra számítottál, hogy majd itt rimánkodni fogok, hogy ne tégy semmit Ragnarök ellen? Csak gondold végig, milyen presztízs veszteség lett volna nekem. A szavaim, amiket te fenyegetésnek értelmezel volt a minimális viszont válasz a te... "ajánlatodra". Más körülmények között valószínűleg letéptem volna a fejedet. De ha már a fenyegetésről beszélünk, fogadj meg pár tanácsot, hátha a jövőben bepróbálkozol valakinél: először is ne nyílt helyen csináld, hisz azzal nem tudod megteremteni azt a meghit hangulatot, amivel éreztetheted, hogy a csávából csak rakkor mászik ki a delikvens, ha engedelmeskedik neked. Másodszor, mindig legyen nálad az összes adu vagy blöffölj baromi jól, különben hülyének fogsz festeni. A harmadszor az isten szerelmére nézzél már ki egy kicsit félelmetesen! A másik létét kívánod pokollá tenni! Nem sütivel kínálod egy teazsúron! - közben hanyag mozdulattal a pultnak támaszkodom, mintha a tömeget nézném. - Ami Dorotheat illeti. Nos, nem rabszolga, odamegy és azt tesz, amit és akkor akar. Nagyon is jól teszi, hogy van nála B terv, ha nem így tenne, én verném abba a makacs brujah fejébe. Akinek nincs vésztartalék az agyában, az gyenge, és megérdemli, hogy pusztuljon. A munkámat meg nem te, hanem a Kán ítéli meg. Ha elégedetlen velem, majd szól. Tudod, én kiharcoltam ezt a posztot, és nem csak úgy kaptam, mert én vagyok a város legnagyobb pletykafészke. - visszafordulok felé, persze továbbra is figyelek, hogy ne nézzek a szemébe. - De ha már akarod voksomat, gondolkodj el egy kicsit. Ventrue vagy, akkor viselkedj ventrueként. Egy szóval sem mondtam, hogy nem adnám el neked. A kérdés csak az, mekkora árat tudsz érte kínálni. Ha elég magas az ellenszolgáltatás, megfontolom, hogy rád szavazok. |
Steward megrogy az ütlegelés alatt,de igyekszik férfiasan állni... többnyire sikerül... nem, nem sikerül neki, ara fintorba torzul, de legyűri és újra felegyenesedve megigazítja gondosan zselézett haját.
-Én a helyedben óvatosabb lennék, azzal, hogy kit fenyegetek, MacFinnigenh! -villant rád indulatos pillantást. -Mégis mitől vagy ilyen biztos Dorothea álláspontjában? Bárhogy is, nem vagy az Atyja és hiába hasonlóak az ölelése körülményei egy gangreléhez, nem az! Erős igen, talán még talpraesettnek is mondhatjuk, de hogy túlélő?! -felnevet miközben elővesz még egy cigarettát. -Ha az, hogy még halálában is a halandó bájaival építi a kapcsolatait neked túlélő magatartásnak minősül, felőlem... nevezd aminek akarod. Viszont sose hidd azt, hogy visszatér hozzád, ha a védelem helyett a farkasok elé lököd. Ismered annyira, hogy tudd mindig van a tarsolyában egy B-terv... és ha te nem véded meg, keres magának más mentort... Mondjuk olyat, akivel régebbi a kapcsolata... Ha pedig valóban olyan jól végeznéd a dolgodat és megfelelően távol tartanád a szabbathot, nem kapna igényes fekete borítékú gyászjelentéseket. Nem gondolod? MacFinnigenh... -a tekintetedet keresi, miközben kezébe veszi whiskey-ét. |
Először csak bámulok rá nagy szemekkel, miközben lassan kiveszem a pipát a számból, aztán kirobban belőlem a nevetés, de olyan erővel, mintha az elmúlt évszázad legjobb viccét hallottam volna. Sőt, talán tényleg ez az elmúlt évszázad legjobb vicce. Akönnyeim hullanának, márha lennének még könnyeim, helyette Steward a szabad kezemmel vállát csapkodom, meglehetősen eréjesen. - Dominic, Dominic, úgy látszik keveset tudsz mind a gangrelekről, mind rólam. Tudtad, hogy nálunk, az Ölelés után az Atya magára hagyja a Gyermekét, hogy élje úgy, ahogy tud? Mi csak azt tiszteljük, aki erős és túlélő, ezért gondolj bele, milyen pártfogó lennék, ha a mentoráltam elől elhárítanám az akadályokat? Szerintem ritka szar. Ha tetemes tartozása és szívessége van, nos azaz ő baja, eléggé talpraesett, hogy megoldja. Viszont, vegyél figyelembe egy apróságot, mielőtt elkezded törleszteni az adósságokat - mondom, és a hangom itt már komoly, de még nem fenyegető. A pipa lassan vissza vándorol a számba, fújok egy-két füst karikát, majd folytatom. - Pillanatnyilag én tartom távol a csinos kis városi seggedtől a Szabbathot és az anarch hordákat, és hogy maradéktalanul és hibátlanul el tudjam végezni eme feladatomat, szükséges, hogy az én érdekeim sértetlenek maradjanak. Különben lehet, hogy pont túl későn értesülök, mikor szükséged volna a segítségemre. Teljesen véletlenül, természetesen. |
A megjegyzésen csak mosolyog.
-Egy szívességet. -feleli kifújva a cigaretta füstöt, majd eltapossa a csikket. -Van a zsebemben valami, ami az elmúlt két évben úgy vettem észre fontossá vált számodra... valaki. A támogatásodért cserébe a konklávén, hajlandó vagyok lemondani ennek a valakinek a... tetemes tartozásairól. Gondolok itt pénzre és megannyi felelőtlen ígéretre.
Mindeközben a pultos Bisekhez lép.
-Woah, király maszk tesó. Mit iszol? |
| - Ahogy egy vádaskodás is információnak minősül a hárpia szájából, nem igaz? - mondom vigyorogva - No, és mit kínálsz fel nekem, kedves Dominic? |
-Nos igen, az ostorozó társaságában már egyből nem szabbat tevékenység, csak rendfenntartás az ilyesmi. -a pártatlanságot hallva Dereck felé fordul, féloldalasan a pultra támaszkodva, majd elővesz egy cigarettát és maga is rágyújt, mintegy heccelve, hogy rá aztán fújhatják a füstöt... -Lenne egy kihagyhatatlan ajánlatom az ön számára. Ugyanis van a zsebemben valami, amivel úgy vélem megválthatnám a... pártfogását... |
A nosferatu felé biccentek, ilyen zajban felesleges lenne bemutatkozni. Majd valamikor meglátogatom, hogy kicsoda-micsoda. Inkább visszafordulok Stewardhoz mosolyogva. - Szemmel tartom a patkányokat, hisz bárhol felbukkanhatnak. Jó nagy, önelégült és kövér patkányok. Mellesleg Ragnarököt várom, hogy aztán kicsit beszélgessünk néhány információ forrással. Tudod, orr törések, végtag letörések, szem kinyomások, ilyesmik, amik túlságosan durvák és mocskosak egy olyan kifinomult kéznek, mint a tied. - közben szemptelenül méregetem, mint egy ragadozó a korábban említett kövér és önelégült patkányt. - Ha engem kérdezel, előbb beszéld meg a kis csajjal, hogy tényleg rád szavazna-e, mondjon bármit is a Cavalvanti, Dominic. Lehet, hogy páran nagyon nem örülnének, ha alaptalan lenne ez a feltételezésed. Páran magas rangon. - közben lassan eregetem ki a füstöt. Szemmel láthatóan a legkevésbé sem zavar, hogy ő magáz én meg gond nélkül letegezem. - Én? Én egyelőre kimaradok a dologból, vagy ha úgy tetszik pártatlan vagyok jelenleg. Még nem ígért egyik fél sem olyat, amiért érdemes lenne rá tennem a voksomat. Ha majd lesz ilyen, akkor megfontolom, de amúgy átkozottul untatni tud a politika. |
Steward kissé epésen elmosolyodik.
-Az úr neve Bisek, azért jött, hogy csatlakozzon a niktuku üldözésében. Másrészről, én sem gondolnám, hogy az ostorozó a munkája végzése helyett egy szórakozóhelyen lófrál. -pillant Dereckre, majd belekortyol az éppen elé tett whiskeybe... illetve csak úgy tesz, mint aki lassan, apró kortyokkal kiélvezi az italt. -De tudja... Mint... "A vámpír herceg" úgy éreztem illenék megjelennem a tiszteletemre rendezett partyn. A Vikomt Úr azt mondta, ezt tekinthetem Ragnarök nyílt szavazatának személyemre a következő konklávén. -mosolyodik el gonoszul. -Apropó... ön kit pártol, kedves MacFinnigenh? |
| Az iménti kis közjátékra ügyet sem vetve indulok Steward után, félresodorva a túlpörgött halandót. Az ilyen életrevaló eseményeket nézni szeretem de belevonni magam? Számomra érdektelen. Hála az égnek a tömeg inkább szétválik az utamból valamilyen megfontolásból. Megmondom őszintén Dominic korábbi kijelentése azért furkál. Hátrányos helyzetű vértestvér? Hát nem tudom, cizrllált egy sértés nem mondom. De ennyi pénzért ezt még szó nélkül hagyom. Nem igazán értem miért a bárpulthoz megyünk az iroda helyett. Kezd kissé elfogyni a türelmem a lelenc irányába. Az ismeretlen tolakodó felbukkanására nem igazán reagálok. Nem vagyok túl szociális típus. Inkább a pultnak dőlve nézem a vonagló tömeget és dobolok ujjaimmal a kérdését elengedve a fülem melett. |
Amint megérzem Steward szagát, gonoszul elvigyorodok, és elkezdem keresni a tekintetemmel. Amikor kiszúrok, még a halott szívem is dobban egyet, a pupillám kitágul, és megnyalom a szám szélét. Itt van az én leginkább szeretet zsákmányom, akire nagyon hosszú ideje várok. Észrevétlenül a ventrue mögé suhanok, a tömeget fedezékként használva, és követem a bárpulthoz. Mikor odaér hátulról rámarkolok a vállára és keményen megszorítom - Nohát, nohát, csak nem Dominic Steward személyesen - mondom vigyorogva és negédes hangon. - Micsoda megtiszteltetés, nem gondoltam volna, hogy itt találkozunk - közben az arcába fújom a füstöt. -Ki a barátod? Persze, csak ha nem zavar a kérdés. |
Dorothea tánc közben gyakran kipillant Dereckre, néha hozzásimul egy lányhoz vagy fiúhoz. Élvezi az életet ami körülveszi. Steward is belép a nosferatu társaságában, ki azonnal elismerő pillantásokat kap jelmezét illetően. Alig pislant kettőt egy élőholt lány máris mellette terem és kéjes vonaglással tánra perdül előtte, mintha sak el akarná csábítani. Steward pedig az emberek között óvatosan lavírozik el a bárpulthoz.
//Dereck - észreveszed Stewardot// |
Ó a zaj! Ezt azért már szeretem. A hasonló klubbokban mindig olyan érzésem van mintha nem is lennék annyira távoli mindenki mástól. Kis változatosság melengeti elhalt szívemet. Ahogy belépek zajos klubba és a népek kavalkádja egy entitásként reagál a környezetére, a zenére bármire ami figyelemre méltó. Csodálatos! Langaléta, sorvadt csontváz vagyok az itteniekhez képest. De legalább jó látni, hogy milyen kreatívak.
Mivel nem igazán ismerem ki itt magam, hátrapillantok s várom, hogy Steward is belépjen és körbevezessen. |
[79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
