|
Témaindító hozzászólás
|
2016.02.22. 20:09 - |
A Hells Angels egy titkos társaság, egy rend, melynek tagjai nem várnak a következő életükre. Hogy közös utazások, látogatás más charter-ek évfordulós bulijára (Anniversary), egy Bike Show megtekintése, nemzetközi szintű összejövetel vagy egy közös vacsora , esetleg a klubházban töltött idő, az szinte mindegy, ami fontos hogy egy Angyal élete nem péntektől-hétfőig tart. Hells Angel-nek lenni nem az élet része, hanem maga az élet! |
[41-22] [21-2] [1-1]
//Folytatás New York utcián// |
| Egy olyan ízes, ír káromkodás hagyja el a számat, amit már legalább százötven éve nem lehetett hallani. De már jobban vagyok, nem fenyeget, hogy elnyel az őrület, és nem marcangol a tegnapi éhéség. Ha más nem áll az utamba, teljes gázzal száguldok az első fészek fele. Remélem a többiek már ott lesznek. |
Míg Manuelle egyenletes légzését hallgatod eszedbe jut, hogy Dorotheával már elvittétek a holmidat a parkba és átpakoltátok a kocsiba. Hirtelen rossz érzés fog el. Nyomást érzel a melleden, mint egykor halandóként, ha tůl sok dohányt szívtál. Ůgy érzed hiba volt magára hagyni a lányt, szinte fullasz az aggodalom... |
| Kitérek a kés elől, és megragadom a karját. Egy könnyed mozdulattal szilánkosra töröm. Majd a másik karját is. Ez után, amíg a földön fetreng, a hajánál fogva felemelem a fejét, hogy a szemembe nézzen. - Idefigyelj Manuelle. Most nem ölek meg, Dorothea miatt. De harmadik alkalom már nem lesz. Harmadszorra kitépem a szíved. - majd beleverem a fejét a padlóra, hogy elájuljon. Kicsit táplálkozom belőle, hogy feltöltődjek. Majd neki állok keresni a fegyvereimet. |
-Majd meglátjuk ki öl meg kit... -azzal feléd lendül és a késseb a hasad felé szúr. A lendülete belök Dorothea ajtaján, de könnyedén ragadod meg karját és dobod keresztül a szobán. Úgy tűnik a fiú nem tanul, nehezen de kikászálódik az összezúzott polc alól, de újra rád ront. A levegőt betölti az adrenalin és veríték szaga. |
Rendkívül rossz hangulatban csapom be az autó ajtaját, majd öles léptekkel befelé. Ha valamelyik halandó nem elég gyors, hogy eltűnjön az utamból azt vigyorogva félre lököm. Talán, ha nem lennék ennyire kiakadva, feltűnne a csapda, de most épp a vörös köd határán egyensúlyozok. "A francos tremere mágiába! Ki kéne íratni az összes bitorlót!" Ilyen gondolatok forognak a fejemben, miközben a zsigereim legmélyén érzem, hogy amit láttam, az igaz volt. Márpedig a zsigereim sose tévednek, és ez az, ami az egész szituációban halálra rémít. A félelem meg táplálja dühömet. Ezért jelentek jelen pillanatban nagy veszélyt minden halandóra, aki az utamba áll. Mikor Manuelle elém kerül, első gondolatom az, hogy megölöm. Aztán rájövök, hogy ennek a Vöröske nem örülne, így kis önuralmat szedek magamra. - Figyelj, Manuelle, tedd el a kést. Először is nincs időm veled játszadozni. Másodszor, tudom, hogy nincs itt, együtt bonyolítunk le egy üzletet. A cuccaimért jöttem. Harmadszor, ha nekem rontasz a késsel, megölnélek. Emiatt Dorothea szomorú lenne, amit meg nem szeretnék. - magyarázom neki fáradt hangon. |
//New York utcáiról//
A Hells Angels parkolójában egy csapat mexikói halandó nevetgél, miután megállsz felfigyelnek rád, de nem szólnak. Ahogy felmész a lépcsőn érzed hogy valaki követ és épp mielőtt belépnél Dorothea szobájába utól is ér. Manuelle bal szemén szép lila és fekete árnyalatokban tündököl egy monokli, de úgy tűnik nem tanult belőle, mert most is ugyan azzal a tűzzel a szemeiben bámul rád.
-Nincs itt, de megint hallottam sikítani. Elegem van belőle, hogy bántod... -szűri fogai között, jobb kezében kés villan.
|
//Folytatás a The Cloister-ben// |
| Egy pillantást vetek rá, és elvigyorodok. - Egész csinos vagy Vöröske - mondom mosolyogva. Én a szokásos agyon kopott kockás ingben és farmerban. Magamra terítem a bőrkabátomat, ezzel jelezve, hogy indulhatunk. - Menjünk abba a francos bálba. |
Dorothea csak megingatja fejét, de erre már nem felel. Cipőt húz, majd felkel az ágyról.
-Részemről mehetünk.
 |
| Egy darabig mérgesen méregetem. Valahol igaza van, ezt tudom jól, de a nyakas ír vérem nem engedi elismerni. Végül aztán a neveltetésemnek megfelelő rasszizmussal válaszolok. - Egy füstös képűtől nem is nagyon lehetne mást várni. |
Dorothea összerezzen, majd visszaviszi a hajsütőt a fürdőbe és egy lila harisnyát vesz elő. Az ágyra huppan, ő is rágyújt egy cigire, majd elkezdi felhúzni a ruhadarabot.
-Kedvesem... a mi létünkben aligha hiszem, hogy kijelenthetünk egymásról ilyesmit. Rockyval éltem majdnem 50 évig... azt hittem, ismerem. Most meg akar ölni. Te alig 10 éve "ismersz" engem... nem. -ingatja meg fejét békésen mosolyogva rád. -Szeretlek... de nem ismersz. Nem ismerhetsz. |
| - Az teljesen más! - csattanok fel sértődötten, miközben mérgesen nézek rá. - Te nem idegen vagy. - miután megtömtem a pipát, és szívtam kettőt, valamennyire lenyugszom. - Igen, igazad van. Nem kéne fejest ugrani egyből ebbe az ügybe |
-Nem hallottam róla. -von vállat, miközben egy újabb tincset göndörít be. -Lehet jobb volna utána kérdezni mielőtt felhívod. És velem is vérkötelékre léptél, kicsit ellentmondásosak a szavaid, nem gondolod? |
Unottan vállat vonok, miközben kilesek az ablakon. - Mondhattam volna vámpírt is, az is tökéletesen lefedné mik vagyunk. - Azzal visszaülök az ágyra. - Hát, mi legalább nem lógatunk fel halandókat egy katedrális közepén, valami ostoba, értelmetlen szertartás miatt. Meg amúgy is, akarnál te folyamatos vérkötelékben lenni négy-nyolc másik személlyel? Valahogy ez nem igazán tartozik azon elfoglaltságok közé, amit megtennék ebben a létezésben. - mikor az aláírásról kérdez, előkaparom a levelet. - Valami "M. S. Fyodorow" küldte. |
-Én csak Káint emlegetem, mert ahhoz amiben nyakig vagyunk aligha hiszem, hogy Istennek túl sok köze lenne... -motyogja elhaló hangon, majd gúnyosan elmosolyodik. -Hogyne, mert így sem ezt tesszük. Nem gázolunk bokáig a hígvérben és a vadászokban. -néz rád némi megvetéssel, végül ismét bemegy a fürdőbe, hogy a következő pillanatban egy bedugott hajvasalóval lépjen ki, miközben haját göndöríti. -Ha meg akarnak kaparintani, akkor bizonyára megmondták hogy tudod jelezni a szándékodat. Ezt simán felhasználhatod. De nem biztos, hogy Rocky személyesen jön el érted. Egyáltalán kitől kaptad a levelet? Már nem fizikai értelemben. Van aláírás? |
- Mert te is használtad párszor, Vörös. - mondom közönyösen. - A Szabbath, Kamarilla egy kutya két különböző vége. Csak a Kamarilla jobban fizet. Nincs kedvem úgy élni a nem létet, hogy bokáig vérben gázolok, miközben fennkölten hirdetem a Sátán imádást. Köszönöm, ez nem az én stílusom. Akkor már inkább a Kamarilla a maga baromságaival. |
Dorothea dermedten bámul rád, testtartása merev, az izmai megfeszülnek.
-Azt mondtad... káinita? Ez... szabbat kifejezés a vértestvérre. Dereck... miért használsz egy szabbat kifejezést? -bámul rád kíváncsian várva a választ. |
- Igen, a Szabbath meg akar venni. Száz milliót ajánlottak. - mondom unottan, majd jókedvűen felnevetek. - Az ostobák! Mintha pénznek olyan nagy jelentősége volna, ha egy kicsit távolabbról szemléli a dolgokat a káinita. - azzal felkelek, és elkezdem húzni a csizmámat. Kis fintorgással hagyom itt a karóimat, a pisztolyokat és a késeket. Nem, mintha nem tudnám megvédeni magam nélkülük, de már annyira hozzászoktam, hogy folyton velem vannak. Különösen a kések. Viszont egy vékony, de erős grafit ceruzát magammal viszek. Tapasztalataim szerint ezzel is kiválóan lehet karózni, és mondhatom azt, hogy csak jegyzeteléshez kell. Amúgyis fafejűnek tartanak. - Szóval azt mondod, ha üzenek neki, hogy jöjjön erre meg erre a helyre, akkor eljönne? Vagy mindenkép téged kellene csalinak alkalmazni? - kérdem Dorotheatól, miközben készülődöm. |
-Hát... ha tartja a négy napot, akkor velem... -von vállat Dorothy miközbn egy kis táskával mellédül és elkezdi akkurátusan kifesteni magát. Tükör nélkül igen nehéz lehet a folyamat, de a könnyedség, ahogy ő csinálja szinte zavarba ejtő. Dehát, ha száz éven át minden éjjel ugyan úgy kisminkeled magad, izonyára már elég gyakorlatod lesz, hogy ne kelljen látnod mit művelsz. -Apropó... te is kaptál levelet. Akkor magaddal is elcsalhatod... csak meg kell találnunk hozzá. -egy pillanatra megáll a műveletben és ölébe ebgedi az alapozót. -Meg kéne néznünk az összes kaszinót, night klubbot és jazz klubbot... De a niktuku vadászat alatt erre nem lesz időnk... Elküldeném a srácokat, de ha megtalálják Rockyt, megöli őket. |
[41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
