|
Témaindító hozzászólás
|
2016.02.22. 19:22 - |
New York utcái... mi is lehetne ideálisabb vadászterület egy modern vértestvér számára? A színes palettán mindenki kedvére válogathat. Van itt a közvilágítástól és reklámoktól nappali fényben úszó, forgalmas út, szerényebb sétányok, a neonok fényétől vöröslő kis utcák és szeméttől ragacsos betonú sötét sikátorok. Kedved szerint sétálhatsz a nyájjal, foghatsz egy curry illatú taxit, ülhetsz doh-szagú buszokon... Bárhol és bármit, amire csak vágysz! Betérhetsz elegáns éttermekbe, színházakba, múzeumokba, de ha úgy szottyan kedved nézheted a züllöt kiskocsmák sosem változó életképeit vagy a dobhártya szaggató zenében táncoló fiatalokhoz símulhatsz.
„A város... a város, amely dalol, zsarnoknak hízeleg, ártatlant öl le kéjjel, a lopás, a bűn, a csók hajnala az éjjel...” |
[86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Remek már csak ez hiányzott egész úton itt fognak civkodni mint kutyák a húson... lehet őket kéne előre küldeni, hogy a hangjukka magukhoz csalogassák a csatorna rémét...
Utolsóként leerekszkedem én is a csatornába, majd Dandy felé fordulok.
-Nos? merre?
körbe nézek próbálom megjegyezni a helyet ahol leereszkedtünk. karommal vagy egy vasdarabbal, meg is jelölöm a helyet. |
Dandy man gondosan segít a hölgyeknek lejutni a csúszós létrán, majd utánuk megy. A férfiak oldják meg maguk...
//Folytatás a csatornák és metróban// |
Csikorgó fékekkel érkezem, miközben szegény autóm füstöl, és köhög. Megint egy erős rúgással nyítom ki az ajtót, ami keservesen felsír. Én szemmel láthatóan nyugodtabb vagyok, mint az elmúlt két estén bármikor. Hátrasétálok a csomagtartóhoz, felnyitom, majd felszerelkezem. Két pisztoly, egy kés a csizmába, és négy karó az övembe. Aztán lecsapom a csomagtartót, a kocsi meg veszett hullámzásba kezed, miközben a rúgok nyikorognak. Végül a többiekre pillantok. - Mire várnak? Tapsra? Gyerünk, siessenek lefele! |
-Több mint egy évszázada nem jártam ott.... Voltak számomra kedves személyek anno. Kikérem magamnak a gyanusítgatást, pláne egy Caitifftól...
Igazából nem is érdekel mit gondol ez a ribanc, elegem van belőle. Meg ebből a városból, azt hiszem ez új rekord lesz... Mindenesetre lábbal jól megkapaszkodom a motorba és elkezdem megtölteni a puskámat menet közben ha már ílyen ügyes nagy lány volt, hogy kiürítette....
-Mr Macfinnighen gondolom azon gondolkozik, hogy az alsójának melyik az eleje. Majd jön. |
-Pont, mint New Orleansból? -kérdezi szarkasztikus hangvétellel, de a választ már nem várja meg, felbőgeti a motort. Olyor ugyan hátrapillant, hogy mindenki követ-e benneteket, de többet nem szól hozzád. A rádión keresztül azonban megszólal. -A következő sarkon jobbra, majd a negyedik utcán balra megyünk. Dandy man, hol szállunk alá?
-A Mullberry streeten lesz egy kávézó, a The Grey Dog. Mögötte fogunk leparkolni és lemenni a csatornába. - recsegi vissza a rádió. Úgy egy óra múlva érkeztek az említett kávézó háta mögé. A gyors parkolás után Dandy man máris felnyitja a csatornafedelet, de tétován körülnéz. -Hol késik MacFinnigenh?
|
Quadir pampogása nem is érdekelhetne kevésbé. Elveszem a puskát és unottan rácsattintom a szíjára. Ahogy megindulunk a motorral megkapaszkodok hátul a fogódzkodón
-Nem sokásom viccelődni és a töketlenség ami itt van... viszket tőle az agyam. A rendet és a hatékonyságot szeretem, nem a bizonytalanságot ami ráadásul elkerülhető lenne ha nem poshadna bele mindenki az öröklétbe. Részemről az ügy le van zárva. De ha ragaszkodsz a felesleges acsarkodáshoz, ám legyen. Te dolgod. Ami meg a hozzám hasonlót illeti, ötletem sincs kiről van szó. Lehet nyers vagyok de hatékony. Ami meg a konklávét illeti. Én már nem leszek itt mire ezt a helyet legyalullja Sabbat. Ezt a munkát megcsináom és el is tüntem innen. |
-A motoros kislánynak igaza van! -mutat Lorannára Dorothea és már dörrenti is a bestiát. -Húzzunk a vérbe... -közben Quadir lép mellé és Biseknek adja a puskát, majd fenyegetően mindkettejükre rámutat.
-Nem érdekel, ha megölitek egymást. De azt ne az Elysium területén tegyétek és mégkevésbbé a szabbat előnyére. -Dorothea nem várja meg a hegyi beszéd további részét és ráhúz a gáz karra. A motor eleje megugrik felfelé ,de hamar rátapad az útra és szélsebesen nekilódul. -Nyers egy vadállat vagy, Bisek. -ordít hátra neked és fél szemmel ellenőrzi követnek-e a többiek. Szórakozottan dugja át ujját a pulóverbelsejétől a külvilág felé, majd röhögve visszateszi kezét a kormányra. -A kurva életbe, lelőtted John Goblikont! Én meg még azt hittem imponálni fog, hogy rajongok egy hozzád hasonló pasiért... -újra elnéz a vállad felett. Közben észreveszed, hogy bizony a motorján sincs visszapillantó tükör. -Na figyelj. Zárjuk rövidre a dolgot. Nem felejtek és nem bocsájtok meg. De van jobb dolgunk, ebben azzal, hogy felültél mögém úgy tekintem egyet értesz. Úgyhogy erre visszatérünk a konklávé után. Okés? -emeli Bisek felé öklét válla fölött, várva, hogy az hasonló módon bele üssön. -Ja és jössz egy új pulcsival... |
Csodálatos, egyszerűen csodálatos! Az a bizonyos parttalan gyűlölet... Franc az egészbe.
Egyszerűen ég a pofám a szégyentől, de mit van mit tenni. Nincs értelme gyerek módjára megsértődni s csak azért is ellent mondani. Legroszabb esetben valami érdekes is kisülhet ebből. Bár már messze nem vagyok annyira lelkes mint azelött. Sir Kán melett csak elbaktatok s felzuttyanok Dorothea mögé a motorra.
- Pimasz kölyök vagy és megértem miért akarnak ennyien megölni, de legalább egy valaki van aki tud is csináni valamit a jelek szerint. Csak azért jöttem vissza, mert így leglaább valamennyi esély van arra, hogy eredményt is érünk el. És most kérem vissza a puskát.
Minden további beszéd csak elszáll a szében, nem reagál semmire, csak várja az indulást. |
Ahogy figyelem az eseményeket kezdem megunni, hogy egymást cseszegetjük. -Na elindulunk végre, vagy csak egymásnak fitogtatjátok az erőtöket? Amúgy is merre van ez a Dereck? Most csak rávárunk? Vagy inatokba szállt a bátorság és csak egymásnak feszültök?- |
A lövést hallva Dandy man rögtön a rádióért nyúl és beleszól.
-Seriff! Hallotta a lövéseket?
-Igen. Mi a franc volt ez?! Nem mentetek el öt perce!
-Bisek és Ragnarök szóváltásba keveredtek, aztán a sarkon túl eldördült egy lövés. Csend van, nagy csend...
-Ne csináljatok semmit mindjárt ott vagyok...
Bisek agya ordít, tagad de a tese mást tesz, engedelmesen emeli el ujját az elsütőbillentyűről és Dorothea felé nyújtja a fegyvert. A lány morcosan kapja ki azt kezéből és máris hátrál egy lépést. Fénylő tekintete szinte szikrákat vet, sebei lassan gyógyulni kezdenek.
-Óh annyi mindent tudnék most mondani neked. -sziszegi szemfogait villogtatva, miközben szakavatott mozdulatokkal elkezdi a fegyver... ürítését. A töltények csilingelő hangot hallatva hullanak a betonra és gurulnak szét a lány lábai körül. -Soha... SOHA ne nevezz selejtnek. -csuklik el hangja, de sietősen megköszörüli torkát és lassú léptekkel elindul. -És most, mint mondtam. Te velem jössz. -nyomatékosítja miközben nyugodt léptekkel elindul vissza a motorhoz. Miután kilép a sarkon Quadir már éppen a kis társasághoz ér. Sápadt, mégis mintha kidagadnának az erek a halántékán. Nyakán valóban megfeszülnek az erek, ahogy meglátja Dorotheát kezében a fegyverrel.
-RAGNARÖK!
-Helló belló. -vigyorog rá vissza a lány és még nevet is mellé.
-Hol van a nosferatu és mi volt ez a lövés?!
-Ott a fal mögött, hugyoznia kellett a nagy izgalomra, én meg addig kipróbáltam, hogy nem e selejttel akarod kiszúrni a szemünket. -lóbálja meg a fegyvert, mint a brujah ki is kap a kezéből.
-Elegem van belőled... Hogy tönkre teszel mindent, amihez hozzáérsz. -tajtékzik a dühtől Sir Kán és kezei oly módon feszülnek az elorzott fegyverre mint aki épp agyon verni készül vele a lányt. Dorothea zsebre téve kezét unottan forgatja szemét.
-Figyu, Sir Kán. Ide adtatok egy egy napja érkezett idegent a nyakunkra, aki máris drigál... Aki New Orleansból jött...
-Ahogy te is, kisasszony!
-Igen... de én 10 éve, MIELŐTT a szabbat átvette a hatalmat. Ő most, mikor MÁR a szabbat uralkodik a Mississippi partjainál. -hanyagul vállat von, majd a szoros kontaktusvól lazán kihátrálva lép motorjához. -Nem tudom mit gondolsz és nem is érdekel. De én azért rajta tartom a szemem. |
Dorothea egy lépésnyit zuhan hátra, majd fél pillanatig mozdulatalnul fekszik a földön.
//Dorothea Súlyosan sérült//
A sörétes egy kiváló fegyver, alaposan kitapasztaltad ezt már az elmúlt évek során. Éppen ezért lephet meg, hogy ez az apró vértestvér meglepő gyorsasággal áll fel a földről. Dorothea fénylő tekintete szinte rabulejti a pillantásodat és indulatosan, mégis lassan és tagoltan szólal meg.
-Ide adod a fegyvert. -a parancs nagy erejű, ujjad leemeled az elsütőbillentyűről és bár nem érted miért úgy érzed a leghelyesebb, ha így teszel.
//Dorothea dob manipuláció és megfélemlítést, célszám Bisek akaratereje - 5 siker//
|
( 7 siker )
Gondolkodás és figyelmeztető lövés nélkül rálövök a sörétessel Dorotheára de az inzultusaira már nem reagálok. Innentől kezdve vadászat van. Nem kell eltűrnöm senkitől ezt a magatartást és elegem van abból, hogy a sok önfejű úgy tologat ahogy neki tetszik. Ennek most rakok pontot a végére nem tűrök tovább. Rendberakom ezt a kibaszott városnegyedet. A sok életképtelen vértestvér jutatta ezt az egészet ide. Pont az olyanok mint Dorothea és Dereck, Andrea és Steward. Nem elég ide a szájtépés. |
Dorothea leállítja a motort, majd Bisek után indul.
-Kit nevezel selejtnek te szartúró?! -léptei határozottak és gyorsak, de még tiszta annyira a feje, hogy az árnyékok közt rejtőző ellenfélre felfigyeljen.
//4 siker észlelés+éberségre
Bisek, dobj Ügyesség+lőfegyvereket, közeli célpont, számítasz rá, célszámod 5-ös// |
| Dorothea ökle kellemetlen érzést hagy maga után, de csak annyira elég, hogy eltantorodjak egy pillanatra. Látszik rajtam, hogy most törött el valami. Arcom vicsorba megy át s félelmetesem hideg hangon szólalok meg.
- A megállapodásnak ezennel vége. Nem kell eltűrnőm olcsó ribanc csitrinek az inzultusait. Hulladék atyának jelentéktelen sejtjének élete amúgy is jelentéktelen. Nyugodtan mondják meg a többieknek, hogy nem tartok magukkal. Sok sikert a továbbiakban.
Szemben állva Dorotheával lassan elindulok hátrálva majd öt lépés után fordulok meg s tünök bele az éjszakába. Ha felém lép, ráfogom a sörétest s kibiztosítom. A tovább jön tüzet nyitok. |
Bisek ahogy fordul, hogy folytassa az utat illetőleg mindenkin szigorúan végighordozza tekintetét egy apró, de annál meghökkentőbben kemény ökölbe bámul bele, épp csak egy pillanatra.
//Dobj állóképesség+atlétikára, hogy talpon maradsz-e//
Dorothea szemüvegét levéve fénylő tekintettel bámul rád, a torkából mintha az isten haragja szólna, az eddig lágy, kedves lány hangot öblössé torzítja az indulat.
-Hogy merészelsz így nyilatkozni az ostorozóról?! Ez a pozíció nem puccs kérdése, a herceg jelölte ki! Kétségbe vonod Calebros döntését?! Dereck megmondta, fegyverekért ment! Az első fészeknél utól ér majd minket és folytatjuk a műveletet! Loranna! Dandy man veled megy a bestiádon, Bisek, te velem jössz. -azzal már át is veti lábát motorján és dübörögve, ordítva felbőg a gép, még rá is húz a gázra mintha csak a haragját akarná íly módon levezetni. -IZMAEL! -ordít a békésen parkoló autó felé. -Kövessen minket! |
| Na jó ez nevetséges. Széttárt karokkal állok ahogy ez az elmebeteg elhajt.
- Mi a retkes isten fasza volt ez?! Ezt nem hiszem el.... - Odafordulok Dorotheához.
- Baromira kezd elegem lenni ebből a fejetlenségből. Nyilvánvaló kezd lenni, hogy a mostani helyzet miért alakult ki így ahogy van. Mivel Dereck nem alkalmas egy ilyen feladat levezénylésére, ha eredményt akarunk akkor átveszem az irányítást. Nem várunk erre az inkompetens baromra. Együtt megyünk a megjelölt behatolási pontra, ott találkozunk Dandy Mannel. Dorothea kérem menjen ész reqviráljon új felszerelést magának, tíz perc mulva indulunk.
Gyorsan végigondolom a hallotakat amiket Loranna mond.
- A mostani látomásának lehet köze a jelenlegi feladatunkhoz? Ha nem akkor ezt halasszuk késöbbre, koncentráljunk a feladatra. Tíz perc mulva indulunk, aki nincs itt itthagyom. Innentől kezdve aki nem azt csinálja amit mondok, úgy veszem akadályozza a feladatot és LE FOGOM LŐNI! Akinek ez nem tetszik most menjen vissza sírni a bálra. |
- Ha őszinte akarok lenni magam se tudom mit láttam... Az se biztos, hogy tényleg azt láttam amit, egy sivítás ütötte meg a fülemet, amint meghallottam a a szemem előtt minden olyan elmosdott lett. Amire emlékszem még a legurulás előtt, hogy mintha valami szörnyeteg lett volna előttem aminek a kezei helyén ollók voltak és mintha a bőrét mindenhol égési hegek borítanák .... Fogalmam sincs mit láthattam... Ez a Dereck na, hagyjuk is...., de szerintem ő is láttam vagy valamit biztosan amilyen tempóval indult kifele.- |
-Óh, bocs, tényleg, szarj le. -tárja ki karjait Dorothea. -Hé, mindent beraktunk... -ordít még Dereck után Dorothea, de az eddigre bevágja az ajtót és pöfékelő kipufogóval elhúz. -...a kocsiba. Mi a fasz? -a kis Vörös meghökkenten bámul az elhúzó jármű után, majd Loranna felé fordul. -Na jó, mostmár tényleg nagyon érdekel mi történt odabent. Kérlek, mondd el mit láttál...
//Dereck, folytatás a Hells Angels főhadiszállásán// |
| Bár pár pillanattal ezelőtt még bocsánatot akartam kérni Bisektől a korábbi viselkedésemért, de úgy tűnik, hogy nagyon is megérdemli a lealázó hangnemet. - Nem, nem láttam semmit! - csattanok fel, a kelleténél erőteljesebben. - És ha most megbocsátanak, elmegyek a fegyvereimért. - felelem hidegen, majd bevágódom az autóba, és elhajtok a Hell's Angels főhadiszállása felé. |
[86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
